Sebestyén Judit vagyok. Gyógyítással foglalkozok.
Csodaszép városban, Egerben születtem.
Majd Budapestre kerültem, településmérnök diplomát szereztem az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, majd köztisztviselőként dolgoztam sok évig.
Gyermeket szerettünk volna akkori párommal, több vetélést követően nőgyógyászati és autoimmun betegséget is diagnosztizáltak nálam, műtétek sora következett. Nagyon kicsi esély volt arra, hogy valaha gyermeket szülhessek, ezért teljes életmódot váltottam. Végül természetes úton velem maradt a lányom. Elkezdődött életem legmélyebb és leggyönyörűbb időszaka.
Miután megszületett kislányom, egyre inkább éreztem a változtatási igényt, most már a belvilágommal kapcsolatban. Anyaként úgy éreztem, hogy a gyermekem folyamatosan a kibontakozásomat kívánja, lénye, jelenléte nap mint tanított valami újat magamról, aminek akkoriban nagy része a kudarcélményeket sorakoztatta fel, és az önszeretetem hiányát mutatta meg. Nem értettem sem magamat, sem lányom reakcióit. Valahogy semmi nem akart működni. Ekkor fordultam energiagyógyászhoz. Belső iránytűm újabb irányt mutatott. Elkezdődött az önismereti utam.
Jól akartam lenni végre. Az örökös kutató hajlamom és belső iránytűm természetesen vitt arra, ahol akkor otthon éreztem magam:
gyerekekkel alkotás, táboroztatás, művészet terápia tanulása, bútorok felújítgatása és az energiagyógyászat, illetve olyan módszerek tanulása, ami az önmegismerésemet, motivációim, hozott családi mintáim megismerését segítik.
A sok év alatt többféle módszer felé nyitottam, ami a gyógyulásomat, önmegismerésemet támogatta, voltak köztük kognitív módszerek, család-és rendszerállítások, csoportfolyamatok (művészet -és mese terápia), vagy mozgáshoz köthető önismereti alkalmak, integrál coaching, mindfulness, shiatsu vagy az ember anatómiájának megismerése... ezekkel együtt a rengeteg könyv, online anyag, ami pedig pusztán mérhetetlen érdeklődésemből fakadtak az emberi természet és a világ működése iránt.
A bútorok, vagyis a megkopott, megrepedt, felszálkásodott, megvetemedett anyag iránti szeretet és átalakításuk természetesen vonódik bele ebbe a folyamatba, és bár kiindulási pontként jegyzem, mert lányom születése hozta el a megvalósulását, igazából mindig is a művészet- alkotás-képzelet-inspiráció szféráiból figyeltem én a világomat. A kezdet kezdetén amikor hozzám került elsőként dédnagymamám kopott fehér színű komódja, valami olyasmi járt át, amit szavakba önteni azért kihívás, mert önmagától él bennem és olyan gyerekkori emlékeket idézett fel, ami sokkal inkább tartozott már akkor is valami tágabb és tisztább Erőhöz, mint személyemhez. Azóta csiszolom, festem, alkotom őket, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal. Az önismeret és a spiritualitás fontossága az életemben elsődlegessé vált, hiszen az önmegismeréssel tudom újrafogalmazni a gondolatvilágomat, ami természeténél fogva kérés nélkül bontja azt, ahogyan a világhoz viszonyulok.
Álmom volt faluba költözni, "békén hagyott", mulcsolt kertet gondozni. Egyedülálló anyaként sok-sok nekifutás után sikerült Vas megyében megismerni a házamat. Itt már a Földdel való közelebbi kapcsolatom, a természetes környezet is formálja a látásmódomat. Ideköltözésünk után pár hónappal megismertem társamat, és már 4-en építjük a világunkat, ami mozaik családként megszámlálhatatlanul sok megoldandóval jár.
Neurodiverzitás, asperger, szenzorosság terén is érintettek lettünk, és bár a diagnózis az elsajátítandó attitűdöt, vagy az oktatási-nevelési intézményi rendszer ellehetetlenítő címkéit fogalmi kategóriaként hozta magával, mélyen hiszem, tudom, hogy a MÁS-SÁG valóságai csak itt ezekben a zűrös években számítanak még elszigetelt, kirekesztett valóságnak. Valamikor amikor sok-sok év múltán közelebb hozhatja az EMBER a fizikai síkhoz azt a távlatot, amit napjainkban azok a gyerekek hoztak magukkal világunkra akiknek ugyanezen világról megalkotott képzetének, álmának, megismerő folyamatainak, sajátos világlátásának, és érzékelésének pusztán ismeretlensége folytán az még nem értelmezhető, és lássuk be rendszer szinten nem is kezelhető, bizonyos, hogy a jelenlegi címke felhígul, és átadja helyét valami olyasminek, ami sosem jósolható, mégis a felpuhulása, tágulása törvényszerű, mert ezeknek a gyerekeknek a MÁSféle működési mintázatai ugyanazzal a céllal nyíltak meg ide, erre az inkarnációjukra, mint ahogyan a mienk, szülőké, nagyszülőké, nevelőké, tanároké, politikusoké....
a tudat tágul, az élet önmagát bontja, ahogyan univerzumunk is tágul és egyre nagyobb léptékben fogadja be önmagába saját kinnrekedt részeit, csillagokat, bolygókat, és más univerzumokat, amikről elképzelésünk sincs.
A tudat tágulása tudatszint emelkedéssel jár. Ezek a gyerekek most és itt és mindenkoron ezt képviselik. Nekünk pedig feladat ezt felismerni, nekiindulni, hogy megismerjük önmagunkat rajtuk keresztül. Világaikkal, másságukkal azért jöttek, hogy felismerhetővé tegyék önmagunkról azt, aminek lejárt az ideje, ami nem szeretet alapú, ami kirekeszti a másfélét, mert önmaga titkát nem képes még elfájni. Azt, hogy a MÁS-ság kavalkádja nem más, mint az EGY-ségben a színek felvillanása. Az Élet folyama.
Mi is ezért érkeztünk, és az őseink is ezért érkeztek, a gyermekeink pedig a jelenlegi úttörők, egyedi színeik különleges megnyilvánulásai.
2014-től folyamatosan önismeret, az öngondoskodásom része: egyéni önismereti munka- megismerő, kognitív módszerek, integrál coaching, mindfulness, jóga, egyéni és csoportos formákban
2018: ANA-Kód® rendszer - energiagyógyászat
2018: komplex művészeti terapeuta (meseterapeuta)
2018: gyógypedagógiai segítő munkatárs
2023: Az ember anatómiája képzés
2024: Orosz tradicionális gyógyászat - energiagyógyászat
2024: Kínai asztrológus és LIFE coach