A gyógyulásról

Ha gyógyulás történik, az gyakran nem ott zajlik, ahol szavakkal jól el lehetne magyarázni.
Nem egy történés, amit pontosan le lehet írni, inkább egy elmozdulás, egy finom átállás belül.

Sokszor nem az a fontos, mit mondunk, hanem az, hogyan van jelen az, aki mondja.
A figyelem, a hang, az intonáció, a kimondott szavak mögötti tér az, ami megérint.

Amikor valaki figyelmet kap, belső képek, érzetek ébrednek benne.
Ezek nem erőből jönnek létre, nem "átírva" vannak, hanem megengedve.
A változás nem kívülről történik, hanem abból, ami már eleve ott van.

A szavak ilyenkor nem magyaráznak.
Kaput nyitnak.

Nem az értelmük dolgozik, hanem az a tér, amit létrehoznak.
Ebben a térben a sűrű, elakadt állapotok fellazulhatnak, és az ember közelebb kerül önmagához.

Nem kell mindent érteni.
Elég jelen lenni.

Ez az a figyelem, ami nem irányít, nem javít meg, hanem kapcsolatba hív.
És sokszor ez az egyetlen dolog, amire valóban szükség van.